Számos ügyfelünk számol be arról, hogy a jó munkaerő teljesen eltűnt a piacról. Kénytelenek nagyon alacsonyra tenni minőségi elvárásaikat… miközben a munkavállalók egyre magasabbra teszik a bérigényüket. Ha nagy nehezen sikerül valakivel megegyezni, az általában nem lesz a termelés bajnoka: sokat hibázik, nem érti meg, mi a gond azzal, amit elvégzett, egyszerűen képtelen jól teljesíteni. Nem elég, hogy kárt okoz, de fel sem tudja mérni ennek súlyosságát. Vajon valóban az emberi erőforrások terén lenne a hiba?
Az emberi erőforrások minőségét maga a vállalkozás állítja be
Miről van szó?
Munkánk során sok cégnél megfordulunk, és sokszor olyan részletekre derül fény, ami magának a vezetőnek is újdonság.
Egyik ügyfelünk termelőegységében például a képzésünk alatt derült ki, hogy nem volt egységes a betanítás. Az újonc egész egyszerűen lehetetlen helyzetbe került: hiába kérdezett, mert mindenki mást mondott neki az adott dologról. Ha X azt mondta, így csinálja, így csinálta, ha Y azt mondta úgy csinálja, hát úgy csinálta… El lehet képzelni, mihez vezetett a fejetlenség. A gépek nem voltak jól beállítva, a termelékenységet megbéklyózta a sok selejt.
Nyilvánvaló, hogy nem az újonc volt a hibás. A betanítás folyamata volt pontatlan, az újonc nem kapta meg a munkájához szükséges alapvető információkat. Hibázott, rosszul teljesített? Természetesen. Nem is tehetett másként!
Ezért hangsúlyozzuk mindig: nagyon fontos, hogy minden új alkalmazott ugyanazt tanulja be, és jól tanulja be az adott folyamatot. Minden írásban rögzített, meg van fogalmazva a követelmény, a vezető pontosan tudja, mit kérhet számon. Ha valaki hibázik, valamit rosszul csinál, akkor meg lehet nézni, mit kell újra tanulnia. Ha egyszer elsajátította a folyamatot, később nem kell állandóan a sarkában állni és ellenőrizni, hogy nem követ-e el hibákat.
A betanítás során kell alaposnak és konkrétnak lenni, később a dolgok már olajozottan fognak menni. Vagyis megvalósul minden vezető álma: önálló alkalmazottak, akik folyamatosan tudják hozni a minőséget a munkafolyamatok során.
A folyamatok egységesek, sokkal egyszerűbb eligazodni. Nem véletlenszerű eseményekbe csöppennek bele naponta az alkalmazottak, nincs bizonytalansági tényező.
És még valami. A humán erőforrások másik nagy problémaköre a motiváció. Nos, nincs annál motiválóbb, mint amikor valaki elsajátít egy folyamatot, megcsinálja, jól csinálja, és ezért elismerést kap. Egy betanuló dolgozó számára sokat jelent, ha kap visszajelzést, egy pozitív visszaigazolást. Pontosan tudja, hogy mit kell tennie minden nap, ezért meg tud felelni az elvárásoknak.
Ha egy vállalkozásban sok az önállótlan alkalmazott, rendszeresek a hibák, és látszólag nincs kiút, nos ott valóban az emberi erőforrások táján kell keresni a problémát. A jó hír azonban az, hogy ez a probléma kezelhető!
