Avagy a nem megfelelő betanítás időzített bomba
A legtöbb cégben a szakmai betanítást egy csoportvezető, vagy éppen egy tapasztalt kolléga végzi. Ők pontosan tudják, hogy mit kell csinálni és hogyan. Nagy eséllyel már hosszú évek óta ott vannak és jelentős tapasztalattal rendelkeznek. Óhatatlan, hogy ők legyenek azok, akik a betanítást végzik.
Mégis relatíve sok a selejt, ügyetlennek tűnnek az új betanított munkások, szerelők.
Mi erre az általános válasz? Rossz az „emberanyag”, nem figyelnek oda, nem motiváltak, lusták, buták és nem akarnak dolgozni, de sajnos nincs más.
Hallottunk már ilyet? Mi többször is.
Mégis az a tapasztalatunk, hogy a munkások nagyobb része dolgozni akar, nem lusta, igyekszik, megvan a magához való esze és szívesen csinálná a munkáját jobban.
Az általunk megfigyelt egyik probléma pont ott van, hogy a betanítást nem megfelelő ember, vagy nem megfelelő módon végzi el.
Miért?
Aki nagyon jól tud valamit csinálni, az egyáltalán nem biztos, hogy jól át is tudja adni a tudását másnak, egy adott esetben tökéletesen tapasztalatlan embernek. Nem feltétlenül a sztár focistából lesz a sztár edző. Tanítani valamit egészen másfajta hozzáállást és készségeket, tulajdonságokat kíván.
Látott már olyan embert, aki igazán profi volt valamiben? Lehet sportoló, művész, előadó, de akár hétköznapi foglalkozása is lehet az illetőnek. A kiváló háziasszony, aki mindig eltalálja, hogy mennyi az „ízlés szerinti” fűszer. Látjuk, hogy könnyedén teszi a dolgát és az egész olyan egyszerűnek tűnik, egészen addig, amíg meg nem próbáljuk.
Minden egyszerű, ha valaki pontosan tudja, hogy hogyan kell megcsinálni az adott feladatot és elég ideig gyakorolta.
Sokszor láttuk már a türelmetlen betanítót, aki már többször megmutatta és még mindig nem megy. A betanítást végző nem érti, hogy mit nem lehet ezen érteni, a betanítás alatt lévő pedig nem érti, hogy hogyan lehetne neki ennyiből megérteni.
Mindkét fél kellemetlenül érzi magát, de nem biztos, hogy kimondja. A betanított munkásban kétféle érzés kavarog. Részben saját magát nézi butának, részben pedig egyre inkább unszimpatikus számára a betanító és így maga a cég is. Úgy érzi, hogy furák az elvárások, türelmetlenség van, kezd a dolog nem tetszeni neki és elgondolkodik azon, hogy továbbra is érdemes lenne küldözgetnie az önéletrajzát.
Megtanítani valakit valamire, amit eddig nem tudott, összetett feladat. Aki nagyon jól tud valamit, az hajlamos lehet elnagyoltan átadni, hiszen az egész annyira egyszerű. Nem megy bele az apró részletekbe, finomságokba, mert ő már nem figyel ezekre. Aki tanította már biciklizni a gyerekét, az tudja, hogy nem könnyű. Csak rá kellene ülni és menni, néha kormányozni, korrigálni a mozgását és fékezni, ha gond van. Mi ebben a nehéz? Neki MÁR semmi. Viszont a gyerek még egy óra múlva is ügyetlenkedik. Számára a feladat meglehetősen összetett. Vagy ott van a vezetés. Mit kell annyira fennakadni az indulásnál? Miért fullad le a motor sokadszorra? Miért nem tud valahogy ráérezni már a kuplung használatára?
Megtanítani valakit egy számunkra egyszerűnek tűnő műveletre, néha meglehetősen összetett. Le kell tudnunk bontani a lehető legrészletesebben és úgy kell tudnunk átadni a tudásunkat, hogy az illető képes legyen megérteni, használni, lépésről lépésre. Legyen benne sikerélménye, ne érezze magát butának, egyre csak növekedjen az adott témakörben az önbizalma és addig a pontig vigyük el, amíg tényleg korrigálás és folyamatos felügyelet nélkül képes profin ellátni a feladatát.
Vannak ösztönös tehetségek, akik jók mások betanításában, de az emberek legnagyobb részének ezzel gondjai vannak.
A Mentor Training Kft. olyan megoldáscsomaggal rendelkezik, amelynek segítségével a betanítás teljes folyamata tudatos, megfelelően felépített lesz, aminek az eredménye minden esetben egy olyan új munkatárs, aki profi módon képes ellátni a feladatait.
