Na jó, a cím lehet, hogy túlzás. Minden bizonnyal vannak olyan cégvezetők illetve HR-esek, akik tisztában vannak vele, hogy miért magas a fluktuáció a cégben, és hogy az egyes kollégák milyen okból mondanak fel, valamint folyamatosan tesz ez ellen.
Bár a saját tapasztalatunk sajnos inkább azt mondatja velünk, hogy nem, nem tudják! Tudni vélik, de az sokszor nem igazán felel meg a valóságnak.
Nézzünk néhány konkrét példát cégnév nélkül.
Adott egy kis cég, ahol is felmondott egy pénzügyes kolléganő. A munkatársi meeting alkalmával be is lett jelentve, hogy sajnos a hölgy kilép családi okokból kifolyólag.
Az egyik kolléga viszont hazafelé menet megkérdezte tőle, hogy mégis mi az oka pontosan a távozásnak (ő szinte biztos volt benne). Először persze jöttek a szokványos válaszok, mint „családi gondok”, aztán „sok stressz, ami nem tesz jót az egészségnek”. Aztán végül kibukott a valódi ok: a cégvezető folyamatosan mindenért mérgelődik, neki semmi sem jó: ha fekete ruhát hord, akkor az a baj, ha másnap kékben megy be, akkor a fekete kellene… Neki elege van abból, hogy stresszel mindennap, és bár a pénz nem rossz, ez a folyamatos feszültség nem éri meg neki.
Nézzünk egy másik életbeli példát.
Adott egy telefonos ügyfélszolgálat, ahol rendre mennek el a régi és az új dolgozók, vagy pedig különböző okokból kifolyólag a cég küldi el őket. Folyamatosan kell új kollégákat felvenni és betanítani. Mivel ügyfélszolgálatról van szó, ahol a szakmai anyagok megtanulása hónapokat vesz igénybe, gyakorlatilag állandó pénzkiesés a cég számára az, hogy hónapokig nincs új ember, a régiek elmennek (esetleg el is küldik őket), az új emberek ráadásul a betanulási időszak alatt kivesznek tapasztaltakat is a termelésből.
Igazán senkinek, de senkinek nem éri meg, hogy egy új ember nem marad meg hosszú távon, az pedig pláne nem, ha a régi is elmegy. Egy olyan cégnél pedig, ahol nagyon sokat számít a tapasztalat, amit egykönnyen nem lehet átadni, ez kulcsfontosságú.
Egy, a cégben dolgozó régi kolléganőtől tudjuk, hogy a távozó dolgozók többnyire nem az igazat mondják, amikor HR-esek illetve vezetők megkérdezik tőlük egy interjú alkalmával, hogy miért mennek el. Kitalálnak ezt-azt, szeretnék az egészet gyorsan letudni. Nem céljuk, hogy válaszukkal segítség a cég későbbi sikerét. Miért is lenne?
A cégben dolgozók külön Facebook csoportban osztják meg tapasztalatukat, akár pozitív, akár negatív. Ilyenkor itt az is kijön, hogy mi a valódi oka a felmondásnak.
Egy fejvadászcég vezetőjével értekezve az derült ki, hogy miután ők mindkét féllel kapcsolatba kerülnek nap mint nap (álláskeresőkkel és munkaerőt keresőkkel egyaránt), és készítenek ilyen irányú felméréseket, bizony míg az egyik fél azt mondja, hogy azért mennek el a kollégák, mert a másik cég többet fizet, addig a dolgozók előbb jelölik meg okként a rossz munkahelyi légkört, és akár előbb mennek el egy picivel kevesebb bérért dolgozni egy sokkal jobb csapatba.
A fluktuáció tehát egy összetett jelenség, de van benne egy rejtett tényező, amelyet sokan teljesen figyelmen kívül hagynak, ez pedig az elégtelen betanítás.
Hogyan okozza az elégtelen betanítás a munkaerő elvándorlását?
Erről szól egy korábbi írásunk: Rejtett tényező a fluktuációban.
